A vörös panda, más néven vörös macskamedve vagy kis panda, egy aranyos kis szőrgombóc. Vörös bundájából kitekintő fekete gombszemei miatt minden állatkerti látogató szívébe belopja magát. Panda is, medve is, macska is?
Cikkünkben tisztázzuk, miért kapta ezeket a neveket, és van-e köze a híres fekete-fehér pandához.
A Zöld rovatunkban más érdekes állatokat is bemutatunk.
Miért éppen panda?
A 19. században a vörös macskamedvét nevezték pandának. A szó eredete valószínűleg nepáli, ahol az állatot “nigalja punja”, vagyis bambuszevő névvel illették. A panda név tehát először a macskamedve neve volt, mivel a zoológusok a fekete-fehér óriáspandát csak később ismerték meg.
Először azt hitték, hogy a két faj rokonságban van egymással, ezért az újonnan felfedezett állatot óriáspandának, a macskamedvét pedig kis pandának, vagy vörös pandának hívták ezután.
A feltételezett rokonság később tévesnek bizonyult. A két fajnak annyi köze van egymáshoz, hogy mindketten a ragadozók rendjébe tartoznak. A név azonban rajtuk maradt.
Miért macska és miért medve?
Testalkata medvére hasonlít, ezért kapta a medve nevet, és nagyon gyorsan mászik fára, ahol ugyanúgy tisztogatja magát, mint egy macska. Ezen kívül szemének pupillája nem kerek, hanem ugyanolyan ovális, mint egy macskának. A ragadozók rendjén belül, a macskamedvefélék családjába tartozik, ma már az egyetlen élő faj ebből a családból.
A vörös panda elterjedése
Kína, India, Laosz és Nepál a természetes élőhelye, a Himalája erdeiben él. Sajnos a helyi lakosság évszázadok óta vadássza gyönyörű vörös bundája miatt. A bundából sapkát, a farkából pedig ecsetet készítenek, az esküvőn a vőlegény vörös pandából készült ruhadarabokat szokott viselni.
Természetes ellensége az emberen kívül a hópárduc. Állománya igen megcsappant, ezért súlyosan veszélyeztetett fajnak számít, és állatkerti tenyészprogramokban próbálják a fajt fenntartani.
A vörös panda életmódja
Általában magányosan tölti napjait. Bár ragadozó, zömében növényeket fogyaszt, kedvence a bambusz, de nem olyan válogatós, mint az óriáspanda ezért állatkerti etetése is könnyebb. Szívesen eszik gyümölcsöket, zuzmót, bogyókat, rovarokat, hernyókat, madártojásokat is.
Éjszakai állat, nappal általában alszik, bolyhos farkát párnának használja, vagy betakarózik vele. Az hímek és a nőstények csak a szaporodás miatt találkoznak, majd újra szétválnak útjaik. A nőstény 112-153 nap elteltével ad életet az 1-4 utódjának, akikkel egy éves korukig marad együtt.
A vörös panda élethossza körülbelül 10-13 év, de fogságban akár a 20 évet is elérheti.
Állatkerti tenyészprogramja
Az Európai Fajmegmentő Program az európai állatkertek összefogása a vörös panda megmentéséért. A programba jelentkező állatkertek a megfelelő körülmények kialakítása után várólistás alapon kaphatnak vörös pandát. Sokszor hosszú évekig kell várni egy kis pandára, mivel szaporításuk nem könnyű.
Hazánkban hét állatkert is büszkélkedhet macskamedvével, a Nyíregyházi Állatkertben pedig 2021-ben egy kis utód is született! A vörös pandák állatkerti populációjában nősténytöbblet van, ezért több a nőstény állat Magyarországon is.
A Pécsi Állatkertbe egy idős hölgy, Tünde érkezett nemrégiben, Veszprémben is egy nőstény panda található. A Budapesti Állatkertben jelenleg egy hím és egy nőstény kis panda él, de itt korábban már több sikeres szaporítás is történt. Debrecenben három panda él, Szegeden pedig egy pár.
Jászberényben nagyon sikeres a fajtamentő program, az elmúlt években több kis panda született.
Képek forrása: Pixabay.com