A tücskök világszerte gyakori rovarok, amelyekről leggyakrabban a nyári estéken hallható ciripelés, vagy Jean de La Fontaine klasszikussá vált meséje, A tücsök és a hangya története jut eszünkbe. Ha kicsit jobban megismerjük ezeket az állatokat, hamar kiderül, hogy ennél jóval érdekesebbek.
Cikkünk további részében bemutatjuk a hazai tücsökfajokat, valamint számos izgalmas kutatási eredményt megosztunk a tücskökkel kapcsolatban. Elsőként, ismerkedjünk meg a gyakoribb hazai tücsökfajokkal!
A hazai tücsökfajok
A Magyarországon előforduló tücsökfajok közül a házi tücsök (Acheta domesticus), a mezei tücsök (Gryllus campestris), valamint a közönséges pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) a leginkább említésre méltó. Nézzük, mit érdemes tudni róluk!
Mezei tücsök
A mezei tücsök (Gryllus campestris) a meleg és napos, nyílt területek lakója, leginkább az alacsony vegetációjú, nyíltabb gyepes élőhelyeket kedveli. Az alföldtől a magashegységekig megtalálható. Tudományos elnevezése egyszerre utal „rokonságára”, valamint élőhelyére is, az ógörög eredetű első tag tücsköt, szöcskét jelent, míg a latin eredetű második szó jelentése síkságon levő.
A mezei tücsök nagyjából 2 cm hosszú, robusztus termetű rovar, testének nagy része csillogó fekete. Nagy, gömbölyű fején egy pár hosszú, fonalas csáp, egy pár összetett szem és három kis fehér pontszem, valamint rágó szájszerv található.
Két pár szárnya közül az elülső a pergamenszerűen merev fedőszárny, a második torszelvényen az áttetsző hártyás szárnyak vannak, amelyek legyezőszerűen összehajtogatva rejtőznek a fedőszárnyak alatt, repülni nem tud.
Rövid vaskos ugrólábai, csak apró ugrásokra alkalmasak, nem képes nagyokat szökkenni. Elülső végtagjain, a lábszár tövén ovális, hártyával borított hasíték figyelhető meg, ez a mezei tücsök hallószerve.
A mezei tücsök ciripelése:
Potroha végén egy pár hosszú fartoldalék látható, a nőstényeknél pedig hosszú, vékony és egyenes tojócső nyúlik hátrafelé. A jól ismert tücsökmuzsikát kizárólag a hímek szolgáltatják, mégpedig szárnyuk gyors összecsapkodásával. A májustól hallható muzsika egyben párzásra való felhívás is.
A tücsök ciripelés hallatán a nőstények odaadó készséggel futnak a hímekhez. A vetélytárs hímek heves harcot vívnak egymással. A tücskök azonban egyszersmind igen félénkek. Ember közeledtére földbe vájt lyukaikba húzódnak vissza, ezekben vészelik át a telet is.
A mezei tücsök főként éjszaka aktív, elsősorban növényi eredetű táplálékot (fűfélék magvai, levelek, gyökerek) fogyaszt, időnként kisebb talajlakó állatokat is zsákmányol. Kifejlett rovarként 3-4 hónapig, többnyire magányosan él.
A mezei tücsök állománya európai országban megritkult, elsősorban élőhelyeinek eltűnése miatt, valamint az intenzív mezőgazdasági művelés és vegyszerezés következtében. Emiatt több európai állam veszélyeztetett állat- és növényfajait tartalmazó vörös listáján szerepel.
A félénk természetű mezei tücsköt egy berlini kuratórium a 2003-as Év rovarának választotta, Magyarországon a 2016-os Év rovara címet nyerte el.
Házi tücsök
A házi tücsök (Acheta domesticus) egész Európában gyakori, emellett Észak-Afrikában is előfordul, Észak-Amerikában, mint behurcolt állatfaj van jelen. A házi tücsök, a mezei tücsöknél kisebb, kb. 1,5-2 cm hosszú, gyengébb termetű rovar. Teste, hengeres alakú, világosabb rajzolatú, sárgásbarna színű.
Kedveli a meleg környezetet, a nyarakat a szabadban tölti, ilyenkor hallható az esti órákban a hímek jellegzetes ciripelése, melynek célja, hogy a nőstényeket magukhoz csalogassák. A hűvösebb időszakban gyakori, hogy melegebb helyekre, kazánházakba, pékségekbe, üvegházakba, szemétlerakó helyekre húzódnak be.
A ház tücsök mindenevő, étrendjében megtalálhatók az öreg gyümölcsök, elhalt rovarok, kenyérmaradványok egyaránt. Ezzel a gyakori rovarral, nem csak természetes közegében, hanem a hobbiállat üzletek kínálatában is találkozhatunk, ugyanis a rovarevő állatok eledelének tenyésztik.
További érdekesség, hogy 2022-ben az Európai Bizottság engedélyezte a házi tücskök új élelmiszerként, vagy élelmiszer-összetevőként történő forgalmazását az Európai Unióban.
Közönséges pirregő tücsök
A közönséges pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) Európa, Észak-Afrika és Közép-Ázsia területén elterjedt tücsökfaj. Hazánkban leginkább a bokros, bozótos területek, szőlők lakója, elsősorban alacsony fákon, bokrokon tartózkodik.
Kis termetű, karcsú testű rovar, hossza 1-1,5 cm, színe világos, sárgás, barnás esetleg halványzöld. Fején testhosszához képest igencsak hosszú csápok találhatók. A hímek jellegzetes ciripelését, mely eltér más egyenesszárnyúakétól, főként naplementekor, a júliustól-októberig tartó időszakban hallhatjuk.
A pirregető tücsök pete alakban telel át, a kikelő lárvák kisebb rovarokra, valamint levéltetvekre vadásznak, a kifejlett példányok szintén ragadozó életmódot folytatnak. Bár a felnőtt rovarok és a lárvák nem károsítják a szőlőt, a pirregető tücsök mégis a szőlő kártevőjének számít.
A szőlőben a nyári végi, őszi tojásrakás alkalmával tehet kárt, mégpedig úgy, hogy a növény hajtásaiba rakja tojásait. Ehhez tojócsövével 6-8 lyukat fúr a szőlővesszők bélszövetébe, melyekbe lyukanként 2 tojást rak.
Ezeknél a vesszőknél a rügyek kihajtása bizonytalanná válik, így oltványnak és szálvesszőnek sem alkalmasak. A kártétel ellen a téli metszéskor lehet védekezni, a vesszők eltávolításával és elégetésével.
Érdekességek a tücskökről
A tücskök gyakori alanyai a természettudományos kutatásoknak, ennek köszönhetően, az elmúlt évtizedek során, számos izgalmas dolog derül ki róluk. A továbbiakban ezekből az érdekességekből szemezgetünk.
Kiváló időjárás előrejelzők
A tücskök pontos hőmérők: gyorsabban ciripelnek, ha meleg van és lassabban, ha hideg van – rögzíti egy másik népi megfigyelés. Bizony, e „kerti, réti muzsikusok” tényleg hihetetlenül pontosak.
Ha tizennégy másodpercen át számoljuk a ciripelésüket, majd hozzáadunk negyvenet, akkor megkapjuk annak a helynek a hőmérsékletét Fahrenheit fokban, ahol a tücsök van – egészíti ki adatokkal a népi megfigyelést a tudomány.
Már 300 millió évvel ezelőtt is ciripeltek
Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében.
Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak.
A hollandiai Wageningeni Egyetemen dolgozó Sabrina Simon és az amerikai Texas AM Egyetem munkatársa, Hojun Song vezette kutatócsoport egy genomikai adatbázist használva vizsgálta, hogy miként alakult ki a hallás és a hangképzés, illetve diverzifikálódott több száz millió év alatt az egyenesszárnyúaknál – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő híroldal.
A kutatók megállapították, hogy a tücskök jellegzetes hangját 300 millió évvel ezelőtt lehetett először „érzékelni”: azért csak érzékelni, mert a specializálódott hallószervek csak később fejlődtek ki.
A hangképzés eredetileg védekező mechanizmus volt az ellenség ellen, amelyet megijesztett a szájában rezgő tücsök. Később a hangképzés fontos szerepet kezdett játszani a reprodukcióban, mivel a ciripelő tücskökre nagyobb eséllyel akadt rá egy nőstény.
Hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion
Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök – brit kutatók szerint fejlődésük során „lehalkították” hangkeltő apparátusukat. A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukhoz a St. Andrews Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói a Kauai-szigeten élő mezei tücskök viselkedését figyelték meg – olvasható a PhysOrg hírportálon.
A legtöbb mezei tücsök összedörzsöli szárnyait, így ad ki hangot, amellyel párosodásra hívja fajtársait. A szárnyon vannak az úgynevezett ciripelő erek, amelyek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot.
A Kauain élő mezei tücskök azonban hosszú évek óta támadásoknak vannak kitéve, mivel „daluk” olyan parazita legyeket vonz, amelyek keltetőként használják őket utódaik számára. A lárvák belülről falják fel a tücsköket.
Emiatt a mezei tücskök evolúciós fejlődésnek estek át: megváltozott szárnyuk nem ad ki hangot, amikor összedörzsölik őket, így az állatok csendben maradnak. A kutatók azonban megfigyelték, hogy a tücskök ennek ellenére nem adják fel, továbbra is összedörzsölik szárnyaikat.
A szabadban megfigyelt tücsköknél a szakemberek észrevették, hogy az elnémult hímek olyan tücsökfajok közelébe települnek, amelyek még mindig ciripelnek, így az ő hangjukat használják arra, hogy felhívják a potenciális nőstény figyelmét.
Olyan területen, ahol csak néma hímek éltek, egyelőre nem sikerült megfigyelni a párzási stratégiát.
Allergiát válthat ki a tücsökevés
Akik a kagyló- és rákfélékre allergiásak, azoknál a tücsökből készült ételek is kiváltják a betegséget egy 2021-ben megjelent ausztrál kutatás szerint. A tücsökalapú fogásokban 20 olyan proteint azonosítottak, amely egyes embereknél súlyos allergiás reakciót okozhat.
A kutatók egész tücsök, sült egész tücsök, valamint a sült tücsökpor fehérjéit hasonlították össze az ismert allergénekkel. Eredményeik segítségével kimutathatók a tücsöktartalmú ételek allergénjei, melyek a biztonság érdekében a csomagolás címkéjén is feltüntethetők.
Bízunk benne, hogy érdekesnek találtad cikkünket, ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel is!
Képek forrása: Pixabay.com; Izeltlabuak.hu / Szerző: Soproni János / Licence: CC BY 4.0; Izeltlabuak.hu / Szerző: Balogh Diána / Licence: CC BY 4.0; Flickr / Szerző: Brian Gratwicke / Licence: CC BY 2.0
Forrás: MTI Archívum