Tacskómacska (munchkin): áldás vagy átok a rövid láb?

tacskómacska

Ebben a cikkünkben a tacskómacska (munchkin) jellemzőit vesszük górcső alá, megismerheted a fajta történetét, jellegzetességeit, valamint a gondozásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is. Lássuk először, hogyan indult világhódító útjára ez a különleges megjelenésű macskafajta!

Amikor Sandra Hochenedel az Egyesült Államokban 1983-ban előhúzott két kóbor kiscicát az autója alól, még senki nem gondolta volna, hogy ennek hatására néhány évvel később egy új macskastandard jelenik meg a macskakiállításokon.

A Blueberry és Blackberry névre hallgató, két vemhes, kóbor cica, ugyanis genetikai betegséggel született, és ezt a mutációt kölykeik egy részének is továbbadták.

Blueberry és Blackberry törpelábú volt, lábainak rövidségét egy gén mutációja okozta, melynek következtében egy recesszíven öröklődő törpeséget hordoztak. Tacskóra emlékeztető testalkatukkal és kedves természetükkel gyorsan rabul ejtették a macskabarátok szívét.

Zöld rovatunkban további érdekes állatokról szóló cikkeket is olvashatsz!

Lehet-e genetikai betegséget tovább tenyészteni?

A dilemma jogos, bár maga a tenyésztés alapja is bizonyos genetikai jellemzők kidomborítása, másoknak pedig az elnyomása. A törpenövés (kondriodiszplázia) azonban nem tűnik olyan jellemzőnek, melynek továbbtenyésztése hasznos lenne.

Azonban az egyik T. I. C. A. macskakiállításon, házikedvenc kategóriában, megjelent egy rövidlábú macska, ami azonnal felkeltette a bírák figyelmét. Dr. S. Plueger bíró elhatározta, hogy tanulmányozni fogja a rövidlábú macskákat, majd elkötelezettje lett, hogy bekerüljenek a tenyésztési programba, és saját kategóriát kapjanak a kiállításokon.

Munkáját siker koronázta, 1995-ben a tacskómacska új fajtaként bekerülhetett a macskakiállításokra.

A munchkin név eredete

A tacskómacska a “munchkin” nevet az Óz, a csodák csodája filmben szereplő törpék után kapta.

A tacskómacska (munchkin) tenyésztése

Miután új fajtaként elismerték a tacskómacskát, elindulhatott a tudatos tenyésztése. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a tacskómacska 3-4 kölyköt fial, azonban ezek nem mindegyike lesz rövid lábú. Kitenyésztettek hosszú szőrű és többféle színű egyedet is, a fajtastandardja szerint mindenféle szín megengedett.

munchkin
Kép forrása: Shutterstock.com

A tenyésztés során egyetlen dolog tiltott, mégpedig a fajtatiszta macskákkal történő pároztatás. Mivel a munchkin házimacska, ezért csak házimacskákkal lehet almot létrehozni. A szülőknek általában elegendő, ha egyike törpemacska, a homozigóták ugyanis már méhen belül elpusztulnak.

A “nagy felhajtás” következménye

Amikor a fajta a Wall Street Journal címlapjára is felkerült sok ember jött rá arra, hogy neki is tacskómacskája van. A fajta nagyon felkapott lett, szinte csak Amerikában voltak tenyésztők, és egy-egy példányért akár 1500 amerikai dollárt is elkérhettek.

Van-e hátránya, a rövid lábnak?

A fajta hosszútávú vizsgálata azt mutatta, hogy a tacskómacska ugyanolyan egészséges, mint a többi macskafajta. A rövid láb nem jelent hátrányt sem az élete hosszában, sem egyéb betegségek tekintetében. A tacskó kutyáknál gyakran jelentkező gerincbetegségek is elkerülik.

A tacskómacska jelleme, gondozása

Ez a cica ugyanolyan játékos, vidám, mint a többi macska. Lábának rövidsége csupán az ugrásban jelent hátrányt. Éppen ezért nem ugrál fel az asztalra, székre, valamint nagyon szereti, ha a gazda kézben hurcolássza a lakásban. Ugrási képességének hiánya miatt kényelmesebb vele az élet, hiszen nem kell tőle félteni az asztalon található ételt.

Bár úgy tűnik, hogy könnyű vele élni, mégsem hanyagolhatjuk el, mivel nagyon gazdicentrikus, szociális lény. Igényli a gazdi közelségét, ezért nem lehet egész napra magára hagyni.

Etetése, ápolása nem tér el a házimacskáétól. A hosszúszőrű példányok szőrzete rendszeres kefélést igényel, etetése történhet száraz vagy nedves táppal, de nagyon előnyös számukra a barf, vagyis a nyers etetés is.

Képek forrása: Shutterstock.com