A polipok a tengerek legintelligensebb élőlényei közé tartoznak, különleges szokásaikat, viselkedésüket, valamint intelligenciájukat rengeteg kutatás vizsgálta az elmúlt évtizedek során. A vizsgálatoknak köszönhetően számos érdekességre derült fény a leleményes puhatestűekkel kapcsolatban.
Az egyik legismertebb faj, a közönséges polip (Octopus vulgaris) például különösen értelmes és kíváncsi állatnak bizonyult, ráadásul az álcázás mestere is. A tintahalhoz hasonlóan képes megváltoztatni a színét, ha pedig veszélyt érez, kiüríti tintazacskóját és gyors tempóban elúszik a helyszínről.
Mire képesek még ezen kívül a polipok és milyen rejtett adottságokkal rendelkeznek? Cikkünk további részéből kiderül!
Egyes polipok lepényhalakat utánoznak
Az amerikai Woods Hole Tengerbiológiai Laboratórium kutatócsapata a Karib-tengerben lett figyelmes a magukat álcázó polipokra. A Macrotritopus defilippi fajba tartozó puhatestűek Bothus lunatus elnevezésű lepényhalnak tűntették fel magukat, hogy megtévesszék támadóikat.
A páva lepényhal néven is emlegetett halak igen gyakoriak a Karib-térségben. A polipok nem csupán „példaképük” körvonalait és színét próbálták meg a lehető legpontosabban utánozni, hanem még úszási sebességüket is.
A kutatók úgy vélik, hogy a megtévesztés a ragadozók étvágyát hivatott elvenni. A polipból ugyanis könnyűszerrel lehet kis darabkákat kicsippenteni, míg a szívós lepényhal esetében az egész állatot le kell nyelni – ez pedig sokaknak meghaladhatja a kapacitását.
A polipnak nyolc lába van, mégis csak kettőn jár
A lábasfejűek osztályába tartozó polipoknak ugyan nyolc lábuk van, mégis csak kettőn járnak – erre a megállapításra jutott megfigyelései alapján egy amerikai kutatónő. A többi hat láb többnyire a puhatestű állat álcázására szolgál.
Az Indiai-óceánban honos Octopus marginatus veszélyt vagy fenyegetést érezve „összecsapja” a feje fölött hat lábát, míg a maradék kettőn hátrafelé tipegve igyekszik elillanni a veszélyzónából.
Az alma nagyságú polip két „aktív” lábának mindegyike az eltelt idő több mint a felében érintkezik a talajjal, vagyis a mozgás két lábon járásnak számít. A polip haladása ekkor még gyorsabb is, mint amikor összes lábát igénybe véve mozog.
Meneküléskor hat lábát a fejére tekeri, így kókuszdiónak álcázza magát, ami elősegíti, hogy észrevétlenül meglépjen ellenségei elől.
Más stratégiát alkalmaz az Ausztrália közelében élő Octopus aculeatus, amely hat lábával vadul hadonászik a vízben, eközben a két hosszú hátsó lába a talajra támaszkodik, s azokat felváltva legöngyölíti. Ezzel a dió nagyságú puhatestű úgy mozog hátrafelé, mintha futószalagon gördülne.
A kutatók szerint a két lábon járással a polipok voltaképpen álcázásukat próbálják fokozni mozgás közben. E puhatestűek ugyanis mozdulatlan állapotban kellően „terepszínűek” tudnak lenni, emiatt ellenségeik nehezen veszik őket észre. Ha viszont megmozdulnak, lőttek az álcázásnak.
Így változtatják színüket a polipok:
Kontrollált mozdulatokra is képesek
A polipok nyolc karjuk és mozgékony, szilárd váz nélküli testük segítségével igen sokféle feladat végrehajtására képesek. A szilárd váz hiánya miatt azonban sokáig úgy vélték, hogy a polipok csak korlátozottan képesek kontrollálni végtagjaikat, ezt cáfolta meg a Héber Egyetem kutatói által végzett kísérlet.
Átlátszó plexiüvegből egy háromválasztásos labirintust készítettek, amely arra kényszerítette a polipokat, hogy egyetlen karjukat használják. A feladatuk jutalom ellenében az volt, hogy egy tárgyat a tartályon kívülre emeljenek át.
A kísérletben szereplő polipok pontosan megtanulták a következő mozdulatokat: átdugták egyetlen karjukat egy csövön, kiemelték a vízből egy karjukat, majd a megjelölt tartályba nyúltak vele. A feladatot vizuális információk segítségével végezték el, hogy megszerezzék a jutalomélelmet, és a mozdulatsor megismétlésére is képesek voltak.
A feladat sikeres végrehajtása az első alkalommal bizonyította, hogy a polip irányítani képes egyetlen karját is egy összetett mozgássoron belül, hogy elérje célját.
Igazi szabadulóművészek
Az előbbiek után talán nem meglepő, hogy korlátlanul rugalmas testüknek köszönhetően, egészen szűk helyekre is beférnek, valamint befőttes üvegekből, akváriumokból is képesek kiszabadulni.
Az alábbi videón egy ilyen szabadulóművészt nézhetünk meg, miközben egyre kisebb és kisebb lyukakon préseli át magát.
Tanulékony és kiváló problémamegoldó képességű állatok
A 2000-es évek elején, a Roger Moore névre keresztelt polip azzal vált híressé, hogy egy percen belül ki tud nyitni egy befőttes üveget. A nyolckarú állat intenzív „dunsztosüvegnyitó tanfolyamot” végzett el autodidakta módon, s ennek eredménye az egy perc alatti szintidő.
A háromnapos kurzus elején még 21 percig tartott, amíg a polip rájött, hogy miként szerezheti meg a befőttes üvegbe tett ízletes csali rákot. Ezt követően fokozatosan egyre gyorsabbá vált, és harmadnapra sikerült 60 másodpercen belül kiszabadítania a zsákmányt.
A kutatás rávilágított, hogy ezek az állatok meglehetősen értelmesek, gyorsan tanulnak, de még gyorsabban felejtenek. Rövid távú memóriájuk kitűnőnek mondható, ám egy-két nap szünet elteltével mindent elfelejtenek, még a befőttes üveg gyors nyitásának trükkjét is.
Nem Roger volt az egyetlen polip, amely elsajátította az üvegnyitás fortélyát, a müncheni állatkert Frieda nevű polipja, 2003-ban lett világszerte ismert. Az akkor négyhónapos, 80 cm-es nőstény megtanulta, hogyan kell kinyitni a szorosan lecsavart üvegeket.
Ehhez kézenfekvő megoldást választott: rácsavarodott az üvegre és csápjaival egyszerűen kinyitotta azt. Egyik ápolója 6 hét alatt tanította meg Friedát arra, hogy lezárt üvegből hogyan szerezheti meg az élelmet. Érdekesség, hogy a polip üres üveggel nem csinálta meg a mutatványt.
Fagyálló mérgE van az antarktiszi polipoknak
2007-ben ausztrál kutatók négy olyan polipfajt fedeztek fel az Antarktiszon, amelyek mérge fagypont alatt is hatékony. A vizsgált területen, egészen parányi, pár centis állatok és hatalmasak egyaránt előfordultak.
Mérgüket egy fúrt lyukon keresztül juttatták be áldozataikba, és az nulla fok alatt is kifejtette hatását. Ez demonstrálja, mennyire jól alkalmazkodtak a polipok az antarktiszi feltételekhez, az evolúciós nyomás lassacskán megváltoztatta mérgüket, hogy egyre hidegebb vizekbe terjeszkedhessenek.
A nőstény polipok megdobálják az őket zaklató hímeket
A nőstény polipok olykor üledékkel dobálják meg azokat a hímeket, amelyek megpróbálnak párosodni velük – állapították meg ausztrál, kanadai és amerikai szakemberek.
A kutatócsoport még 2015-ben készített néhány olyan felvételt, amelyen az látszik, hogy a polipok különböző dolgokkal dobálják társaikat. Akkor nem volt egyértelmű a szakemberek számára, hogy a fejlábúakat szándékosan vették célba társaik, vagy rosszkor voltak rossz helyen.
Ennek kiderítése érdekében a kutatók visszamentek az ausztráliai Jervis-öbölbe, ahol nagyszámú sydney-i polip (Octopus tetricus) él. Az újabb felvételek készítése és alapos tanulmányozása révén a szakemberek megállapították, hogy a nőstény polipok különböző típusú dobálásokat végeznek.
Az üledékdarabok és kagylóhéjak dobálása a legtöbb esetben csupán azt a célt szolgálta, hogy az állatok elmozdítsák az útjukban lévő tárgyakat vagy megtisztítsák a terepet a fészekrakáshoz.
Néha azonban a nőstények egyértelműen megpróbálták megdobálni a közelükben lévő hímet, általában olyat, amelyik párosodni próbált velük. Az egyik nőstény például tízszer egymás után dobált meg hordalékkal egy másik példányt.
Maga a „dobó mozdulat” úgy néz ki, hogy az állat megragadja a követ, hordalékot vagy mészvázat, és azt nagy erejű vízsugárral juttatja el olykor több testhossznyi távolságra. A szakemberek megállapították, hogy a hímek gyakran megpróbálnak kitérni a feléjük „repülő” tárgyak elől, és az esetek nagyjából felében ez sikerül is nekik.
A felvételekből az is kiderült, hogy a puszta „takarítást”, illetve a hímek elrettentését szolgáló dobó mozdulatok különböznek egymástól. Érdekes módon a kutatók egyetlen olyan esetnek sem voltak a szemtanúi, amikor a hímek visszadobtak volna bármit az őket célba vevő nőstények felé.
Bízunk benne, hogy érdekesnek találtad cikkünket. Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel is!
Képek forrása: Unsplash.com / Szerző: Vlad Tchompalov; Freepik.com; Pexels.com
Forrás: MTI Archívum