Orrszarvúbogár, az állatvilág súlyemelő bajnoka

orrszarvúbogár

Az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) a ganajtúrófélék családjába tartozik, nevét a hímek fején található ívelt szarvról kapta. Ez a békés természetű, rejtőzködő életmódot folytató bogár, Európában, Észak-Afrikában és Ázsia egyes területein is előfordul.

Természetes élőhelyét a ligetes, ritkás tölgyesek jelentik, különösen azok a részek, ahol korhadt fák is találhatók. Ma már egyre kevesebb ilyen idős fa van az erdőkben, ezért az orrszarvúbogár kénytelen alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és egyre többször fordul elő ember által lakott területeken is.

A kifejlett orrszarvúbogarakkal, időnként fűrésztelepek korhadó fűrészporhalmaiban és fából készült szerkezetek földbe ásott részeinél is találkozhatunk. Az is egyre gyakoribb, hogy petéiket a kertben lévő komposztba rakják, melyekből sárgás színű pajorok fejlődnek ki.

Ha sikerül megpillantanunk egy felnőtt példányt, akkor viszonylag könnyű lesz beazonosítani. A 24-45 mm-es hosszával Európa egyik legnagyobb bogarának számító orrszarvúbogár sötétbarna alapszínű, szárnyfedőjén vörösesbarna árnyalattal.

A hímek feje tetején a fajra jellemző szarv látható, a nőstények homlokán, csak egy kisebb dudor látszik. A szarvnak a hierarchia felállításában van szerepe, amikor a hímek megküzdenek a nőstények kegyeiért. Az orrszarvúbogarak esetében ne gondoljunk komoly sérülésekig fajuló ütközetekre, többnyire a szarv mérete segít eldönteni a győztes személyét.

orrszarvúbogár
Kép forrása: Freepik.com

A párkeresés a nyár elején zajlik, a nappal rejtőzködő állatok, este kapnak szárnyra, és lassan, lomhán repülve keresnek párt. A győztes hím megtermékenyíti a nőstényt, ezt követően nagyon hamar elpusztul, a nőstény valamivel tovább, nyár közepéig is élhet.

Petéit legtöbbször korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakja, illetve ahogy már korábban említettük egyre többször a komposztba. Fontos tudni, hogy az orrszarvúbogár-pajorok teljesen ártalmatlanok, nem okoznak semmilyen kárt, az őket körülvevő korhadékkal táplálkoznak.

Ha véletlenül rájuk bukkanunk a komposztálóban, helyezzük vissza és takarjuk be őket még egy kis komposzttal. A pajorok 2-4 év után bábozódnak be és válnak kifejlett egyedekké, ha megérik ezt a kort. Joggal kérdezhetjük, hogy mi jelenthet veszélyt a védett, táplálékban gazdag helyen fejlődő lárvákra.

A megoldás, az óriás tőrösdarázs (Megascolia flavifrons) szaporodási módszerében keresendő. Ez a nagytestű darázsfaj az orrszarvúbogár pajorjába rakja petéit, a petékből kikelő lárvák pedig felfalják „gazdáikat”.

Végezetül megosztanánk még egy érdekességet az orrszarvúbogárral kapcsolatban. A legtöbben úgy hiszik, hogy méretéhez mérten a hangya az állatvilág súlyemelő bajnoka, azonban valójában az orrszarvúbogarat illeti ez a cím, ugyanis saját testsúlyának, akár a 850-szeresét is képes megemelni.

Az orrszarvúbogár Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Bízunk benne, hogy érdekesnek találtad cikkünket, ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel is!

Képek forrása: Freepik.com