Narvál, a tengerek unikornisa

narvál

Sok érdekes és szokatlan állat él Földünkön. Ezek közé tartozik a narvál is, az az emlős, ami a jeges óceánokban, a jéghegyek alatt tölti idejének nagy részét, és csak levegőt venni jön fel a felszínre.

A narvál, éppen azért mert életmódja, életkörülményei miatt az ember által lakott területektől messze él, még ma is sok rejtélyt tartogat a tudósok számára. Érdekes kinézete azonban vonzza a kutatókat, és igyekeznek minél többet megtudni erről a különleges állatfajról.

Zöld rovatunkban további kutatásokról is olvashatsz!

A narvál kinézete

A narvál egy tengeri emlős, teste hengeres, torpedó alakú, áramvonalas. Háta fekete pettyes, hasa fehér. Érdekessége az a hatalmas agyar, amit a feje közepén hord, ezáltal nevezhetjük a tengerek unikornisának is. Testsúlya hatalmas, a hím 800-1800 kg, a nőstény 900 kg. Hossza 5-6 méter.

A “szarv” valójában a bal felső szemfog, ami a hímek esetében hatalmasra, több méteresre nő meg. Szerepe, funkciója jelenleg még kérdéses, de több elmélet is született róla.

A narválok a legészakabbra élő cetfaj, megtalálhatók az Északi-sarkon, Észak-Oroszországban, Alaszka és Kanada északi részén, valamint Grönlandon. Társas állatok, csapatokban élnek. A fiatal hímek általában külön csapatot alkotnak. Az ivarérettséget 5 évesen érik el, ezután három évente szaporodnak. A vemhességből egyetlen borjú születik, mely 80 kg.

A narvál szarvának szerepe

narvál
Kép forrása: Shutterstock.com

A szarv a bal szemfog meghosszabodása. Egyelőre nincs arra magyarázat, miért pont a bal szemfogból fejlődik ki a szarv. Találtak néhány olyan állatot is, mely két szarvval rendelkezett, mert mindkét szemfog meghosszabbodott. Az agyar a felső ajak mellett bújik ki a szájból, hímek esetében akár kétméteresre is megnő.

Spirálisan nő, ezért nem hajlik meg, hanem nyílegyenesen előre mutat. Az agyaron nincs külső zománc, és a kutatók az utóbbi évtizedben fedezték fel, hogy több mint 10 millió idegvégződést tartalmaz.

Az agyar szerepe azonban még máig sem tisztázott. Nagy valószínűség szerint jelzi az ivarérettséget, státuszszimbólum, valamint a nőstényekért vívott harcban is szerepet játszik. Az idegvégződésekből kiindulva valószínűleg a tájékozódásban is szerepe lehet.

Különleges tájékozódási képessége

A narváloknak létfontosságú, hogy a levegővételhez megtalálják a jégpáncélon lévő réseket, ehhez pedig különleges bioszonár-képességüket használják, hiszen a tenger alatt, a sötétben szemük nem nyújt elegendő információt. Másodpercenként ezer kattintásszerű hanggal célozzák meg a tenger egy adott területét, a visszaérkező jelből pedig húsos állkapcsukban található érzékelők segítségével rakják össze a képet.

Miért nem halt még ki a narvál?

A narválok külön érdekessége, hogy genetikai állományuk nagyon egységes. A tudomány mai állása szerint egy faj életben maradásához szükséges a genetikai változatosság, a narvál azonban rácáfolt erre az elméletre. A genetikai egysíkúság magyarázata az lehet, hogy korábban a narvál majdnem kipusztult, és a fennmaradt példányok csak azokat a géneket tartották fent, amik feltétlenül szükségesek.

A narvál jelenleg nem veszélyeztetett faj, körülbelül ötvenezres egyedszámmal rendelkezik. Azonban agyara miatt az eszkimók vadászatának célpontjai, ezért vadászati kvótát vezettek be a Jeges-tenger kanadai részén.

Természetes ellensége a kardszárnyú delfin és a jegesmedve, de káros hatással van rá a környezetszennyezés is. A melegedő vizek, a zaj és a vadászat következtében egyedszámuk a jövőben csökkenhet, ezért különös odafigyelést igényelnek.

Ha szeretnél érdekes állatokról olvasni, kövesd oldalunkat!

Képek forrása: Shutterstock.com