Érdekességek a Holdról: 6 dolog, amit nem tudtál róla

Hold

Tiszta időben az égre pillantva megláthatjuk égi kísérőnket, a Holdat. A Hold és a Föld különleges kapcsolatban vannak egymással. Mind a keletkezésük, mind a fejlődésük, mind pedig a jelenlegi állapotuk tekintetében szerves kapcsolat van köztük.

Megfigyeléséhez távcső sem szükséges, hiszen szabad szemmel is láthatók kráterei, valamint az aktuális holdfázisai, története és hatása a Földre azonban nagyon különleges. Cikkünk további részében 6 érdekességet osztunk meg a Holdról.

Tudományos rovatunkban mindig valamilyen érdekes tényről, új felfedezésről olvashatsz!

1. Hogyan keletkezett a Hold?

Korábban háromféle elmélet létezett a keletkezésére, azonban mindhárom tévesnek bizonyult. Darwin kiszakadás-elmélete a korai Föld hatalmas forgási sebességére épült, ezt azonban később megcáfolták.

A befogás-elmélethez annyiféle különböző feltétel együttállása kellett volna, ami minimalizálta ennek az elméletnek a létjogosultságát. A párhuzamos fejlődési elmélet a két égitest anyagösszetételének különbözőségén bukott meg.

A ma már bizonyított elmélet szerint körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer kialakulásának korszakában történt egy hatalmas bolygóközi ütközés, melyben az ős-Föld és egy Mars méretű kisbolygó a Theia vett részt.

Az ütközés következtében mindkét égitestből hatalmas mennyiségű anyag szakadt ki. Ez az anyagmennyiség először különálló porként keringett, majd egyre jobban összesűrűsödve gömb alakú égitest lett belőle.

2. A Hold anyaga

A keletkezéséből látható, hogy a Hold egy része a Földből származik, másik része pedig az ütközésben részt vett Theia anyagából. A Hold magja nagyon kicsi, ennek az a magyarázata, hogy az ütközéskor mindkét égitest magja a Földön maradt, és a köpenyükből szakadt ki anyag, tehát maganyagot a Hold nem kapott.

A Hold magjában főként vasat és ként találunk. Felső köpenye szilárd, alsó köpenye részben olvadt. A köpeny oxigént, szilikátokat, magnéziumot, vasat, kalciumot, alumíniumot, titánt, káliumot és hidrogént tartalmaz. A holdkéreg főként bazaltból áll.

3. Víz a Holdon?

Hold
Kép forrása: Pexels.com

A Hold kérgében több űrszonda is vizet talált, melynek eredete egyelőre nem tisztázott. Elképzelhető, hogy becsapódó üstökösök vízjege maradt meg, de az is lehetséges, hogy a napszél által a Holdra jutó protonok a felszíni kőzetek oxigénjeivel kémiai reakció következtében vízzé alakultak. Mindenesetre a víz jelenléte jelentős, hiszen mennyiségét 600 millió köbméterre becsülik.

4. Tényleg nincs légköre?

Ezt is megcáfolták a tudósok. Bár nagyon ritka a légköre, ezért a nap szinte védekezés nélkül éri a felszínét, valamint a Holdról az égboltra feltekintve csak fekete eget láthatunk, de légkörében radont, káliumot és nátriumot is sikerült kimutatni.

5. A Hold hatása a Földre, és a Föld hatása a Holdra

A Hold gravitációs vonzásának következtében a Föld anyagai a Hold felé mozdulnak el. Legnagyobb mértékben a folyékony anyagok, vagyis a tengerek tudnak mozogni, ez a magyarázata az ár-apály jelenségnek. Ez a folyamat azonban azt eredményezi, hogy hatására a Hold egyre távolodik a Földtől.

Amikor pedig a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és teljesen eltakarja, akkor a napszél hatására a Föld légköréből oxigén molekulák jutnak a Holdra.

6. Ember a Holdon

Az orosz Luna-program szolgáltatott először közeli adatokat a Holdról, de az amerikai Apolló-programban jutott el ember a Holdra és tudott számtalan mérést és vizsgálatot elvégezni. Több mázsa holdkőzetet hoztak, valamint földi magokat is vittek magukkal, melyek később a Földön elültetve gond nélkül fejlődtek fává.

Képek forrása: Pexels.com