Benne van-e a csőtörés az alapbiztosításban?

lakásbiztosítás

Rémálom, amikor úszik a lakás, mert a falban eltört a vízcső, de még meglepőbb, amikor a csőtörést csak a busás vízszámlából tudjuk meg. Egyik változat sem túl örömteli, ilyenkor pedig azonnal megfordul az ember fejében, hogy téríti-e ezt a biztosító, vagy van-e valamilyen limit a térítést illetően?

Ez a probléma igencsak valós, ezért nagyon sokszor felvetődik ez a kérdés. Fontos tehát ráirányítani a figyelmet arra, hogy mindenki nézze át időnként meglévő lakásbiztosítását annak érdekében, hogy tisztában legyen azzal, mikor, milyen segítségre számíthat.

A csőtörés mint biztosítási esemény

A CoverMe lakásbiztosítás kalkulátorával több biztosító ajánlata összehasonlítható, így átláthatjuk, hogy az éves díj fejében milyen szolgáltatásokra számíthatunk. A csőtörést a vezetékes vízkár fedezetnél találhatjuk meg, ez sok esetben már az alapbiztosításban is megtalálható, azonban több biztosító is kínál az alapnál magasabb összegű fedezetet kiegészítő módozat segítségével.

Ha pedig az alapbiztosítás nem tartalmaz vízkárfedezetet, akkor arra vízkár kiegészítő fedezetet kell kötni, így védettek leszünk a csőtöréssel kapcsolatos káresemény anyagi terhei ellen is.

A csőtörés következtében a környezet is károsodik

A csőtörés során nagy mennyiségű víz folyik el, amelynek környezeti hatása sem elhanyagolható. A vezetékes ivóvíz ezáltal el pazarlódik, pedig a víz az egyik legfontosabb természeti kincsünk.

Ha pedig a csőtörés a földben lévő vezeték szakaszon következik be, akkor sok esetben észre sem vesszük, így a kiáramló víz kárt tehet az építmény alapjaiban, üreget képezhet a föld belsejében, alámossa az utat, ennek következtében pedig akár az épület, akár az út be is szakadhat, beomolhat.

A csőtörés másodlagos hatása

Az elsődleges kár a csőszakasz megjavítása. Tudni kell azt, hogy a csőtörés nem csupán az ivóvízre vonatkozik, ide tartozik ugyanis a csatorna, a fűtéscsövek, a hűtéscsövek vagy a gőzvezetékekben történt repedés, törés is.

Azonban a csőszakasz károsodása mellett a kifolyt víz következtében másodlagos károk is keletkezhetnek, ilyen például az elfolyt víz mennyisége, a beázás, a parketta felpúposodása és minden más, ingóságban keletkezett kár. Ezek a másodlagos károk, amelyek esetében csak akkor fizet a társaság, ha volt ingóságbiztosítás is a szerződésben.

Mit nem fizet meg a biztosító?

Ezek a károk limitálva vannak, tehát meg van adva a maximális összeg, ha ennél nagyobb volt a kár, akkor azt már nekünk kell állnunk. Ha önrész van kikötve a szerződésben, akkor ez szintén a mi részünk.

Ha a szerződésben lévő várakozási időn belül következett be a kár, vagy 6 méternél hosszabb vezeték cserére van szükség, akkor ezt a szerződőnek kell fizetnie, de lehetnek egyéb kikötések is a szerződésben.

Ha csőtörésre gyanakszunk, akkor azonnal zárjuk el a főcsapot, kezdjük meg a kárenyhítést vagy műszeres bemérés segítségével kerestessük meg a hibás csőszakaszt, ezt a legtöbb esetben fizeti a társaság. Minél előbb értesítsük a biztosítót és egyeztessünk velük a kárszakértő bevonásáról.

Kép forrása: Pixabay.com

Hirdetés (X)