A legnagyobb pókok Magyarországon, melyeket érdemes megismerned

Szongáriai cselőpók

A pókok mindig is megosztották az embereket. Van, aki csodálattal tekint ezekre az állatokra, de van, aki egyenesen iszonyodik a jelenlétüktől. Hazánkban sokféle pók él, változatosabbnál változatosabb fajokkal találkozhatunk a természetben és az otthonunk közelében.

Mivel a pókokkal való találkozás szinte elkerülhetetlen, sokakat foglalkoztat, hogy melyek a legnagyobb pókok Magyarországon, valamint, hogy ezek a fajok mennyire veszélyesek. Ha te is egy vagy közülük, akkor írásunk éppen neked szól!

Cikkünkben bemutatjuk Magyarország “madárpókját”, emellett több, látványos és érdekes pókfajt is megismerhetsz.

Olvasd el Zöld rovatunk további cikkeit is!

A farkaspókfélék

A farkaspókok családja igen nagy. Európában közel 70 féle fajuk él, Észak-Amerikában azonban még ennél is több, 125 féle farkaspókot találhatunk. Bár a legnagyobb pókok ebből a családból származnak, azonban akadnak köztük egészen kicsi pókfajok is.

réti farkaspók
Réti farkaspók / Kép forrása: Izeltlabuak.hu / Szerző: ujvari.zsolt / Licenc: CC BY 4.0

A farkaspókok nem szőnek hálót, hanem általában üregekben laknak. Ezen belül kétféle csoportba sorolhatjuk őket. Az egyik csoportba azok a farkaspókok tartoznak, akik mély üregekben laknak, és életük nagy részét ott töltik, a másik csoport pókjai pedig a réteken, erdőkben szaladgálnak.

A vadászatuk is ennek megfelelő. Az üreglakó pókok az üregből kiugorva kapják el áldozatukat, a szaladgáló pókok pedig aktív vadászattal. A réti farkaspókok kiváló vadászok, jó a látásuk, ezért könnyen észreveszik az áldozatot, gyors mozgásukkal pedig elejtik azt.

A farkaspókok felismerése

Hogyan tudjuk felismerni a farkaspókokat? Legegyszerűbben a szemeikről, mivel speciális elrendezésű szemeik vannak. Középen két fő szem, ez alatt pedig négy darab szem található, a fej két oldalán, a főszemek mögött pedig két szem látható.

Ha a szemeket nem tudjuk megfigyelni, akkor szintén könnyen felismerhetjük a farkaspókokat arról, hogy a nőstények magukon hordják a petezsákot, amelyet kokonnak hívnak. Sem a petezsákot, sem pedig a kikelt utódokat nem hagyják magukra, még a vadászathoz is magukkal cipelik.

A kis pókok az első vedlésükig maradnak az anyával. Bizarr látvány, amikor egy megzavart pókról a szélrózsa minden irányába szétfutnak a kispókok.

a legnagyobb pókok Magyarországon – A cselőpókok

Szongáriai cselőpók
Szongáriai cselőpók / Kép forrása: Izeltlabuak.hu / Szerző: Pelican / Licenc: CC BY 4.0

Hazánkban a szongáriai cselőpókkal, valamint gyakoribb rokonával, a pokoli cselőpókkal találkozhatunk. Bár méretük tekintélyt parancsoló, ha nem zargatjuk őket, nem kell tőlük tartani, azonban, ha hergeljük, piszkáljuk ezeket a pókokat, akkor kellemetlen élményekben lehet részünk.

A cselőpókok a farkaspókok családjába tartoznak, ezen belül üreglakó pókok, mély tárnákat ásnak a földbe. Nagyon érzékenyek a mozgás által keltett rezgésekre, ha egy ember közeledik az üreg szájához, megérzik a közeledtét és gyorsan visszabújnak a biztonságot jelentő üregbe.

Ezt az érzékenységet kamatoztatják a vadászat során is. A rovarok mozgásukkal rezgést keltenek, a cselőpókok miután ezt érzékelik, villámgyorsan kirontanak az üregükből, és elejtik gyanútlan áldozatukat.

A pokoli cselőpók kisebb méretű és színpompásabb, mint a szongáriai cselőpók, amit hatalmas méretéről és szőrös testéről ismerhetünk fel. A pokoli cselőpók igen elterjedt, jól megél a szikes területeken, árokparton, városi gyepen is, mely az idei évben hatalmas szárazságtól szenvedett. Gyakorisága ellenére, a szemtől szembeni találkozás, viszonylag ritka vele.

A cselőpókok mérge

pokoli cselőpók
Pokoli cselőpók / Kép forrása: Izeltlabuak.hu / Szerző: Kiss Anita / Licenc: CC BY 4.0

Cselőpókokkal viszonylag ritkán találkozhatunk, hiszen életük nagy részét a mély üregeikben töltik. Mégis előfordulhat, hogy meglátunk egy-egy termetes példányt, mert például elöntötte a víz a járatát, és kénytelen volt előmászni, vagy pedig a párzási időszakban, amely augusztus végétől október elejéig tart.

A pókok általában rendelkeznek méreggel, ám a legtöbb pók nem csípi meg az embert támadásból, csupán akkor, ha védekeznie kell. Ha van rá esélye, akkor inkább elmenekül, és nem csíp. A cselőpók valamivel harcosabb, főként, ha a tárnáiban lett megzavarva.

Csípése a darázscsípésre hasonlít, a pokoli cselőpók neve is jelzi a pokoli fájdalmat. Ezen kívül azonban csípésük helyi gyulladáson, duzzanaton kívül komolyabb problémát nem okoz.

Köze van a Szongáriai cselőpóknak a madárpókhoz?

Rendszertanilag nincs. Az elnevezést Kolosváry Gábor természettudósnak köszönheti, aki Magyarország legnagyobb pókjaként ruházta fel ezzel a megnevezéssel.

Olvass oldalunkon más állatokról is!

Képek forrása: Izeltlabuak.hu / Szerző: ujvari.zsolt / Licenc: CC BY 4.0; Izeltlabuak.hu / Szerző: Kiss Anita / Licenc: CC BY 4.0; Izeltlabuak.hu / Szerző: Pelican / Licenc: CC BY 4.0